Az alapítás éve: 2004
Székhely: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 20/b.
Telefon/Fax: 316-7068
Mobil: 06-20 312-4884
E-mail: bornemisza.rozi@freemail.hu
Web/Honlap: www.typoszalon.hu
Elnök: Bornemisza Rozi
Tagok száma: 120
Bírósági végzés: 109236/2004
Adószám: 18114940-1-41
Bankszámlaszám: 11702043-21456602
20 évvel ezelőtt tipós órák után jöttünk le az Iparművészeti Egyetemről, és a buszon, ahogy rendszerint beszélgettünk a tipográfiáról, arról, hogy mennyire nincs köztudatban a tipográfia fogalma, még a szó maga sem ismert. Gyakran keverték a topográfiával, ami térképészetet jelent. Akkor még a feliratok is kalapos ű-vel ő-vel mentek a tv-ben, mert nem volt magyar fontkészletük. Már szinte divatot csináltak belőle a mi jogos felháborodásunkra. Lépten nyomon ízléstelen feliratokba botlottunk, mert a plotterek elszaporodásával egyenes arányban nőtt a vizuális szemét az utcákon. A személyi számítógépek megjelenésével pedig az önképezett grafikusok száma nőtt rohamosan, akik egy- egy grafikus program ismerete után már fillérekért is terveztek alacsony színvonalú logókat, arculatokat. Volt témánk bőven. A Tervezőgrafikus Kamara is megszűnt, nem volt egyetlen szak- mai szervezet, vagy legalább egy lap, ahol informálódhattunk volna az eseményekről, pozitív-negatív kritikákat olvasva. Panaszkodtunk egymásnak. Gyerekek! Nem siránkozni kell, hogy nincs semmilyen szervezetünk, csináljunk egyet! Hahaha! Nagyon vicces! – volt a válasz. Mindenki jót derült ezen, de engem nem hagyott nyugton a gondolat. Akkor még nem volt széles körben használatos Internet, sem Facebook. Miért is ne? Úgyis minden vizsga után összeültünk kitárgyalni, kinek hogyan sikerült, mint ahogy a focisták szokták a kocsmában, mi is még egyszer lejátszottuk fejben a „meccsünket”, csak mi ezt az én lakásomon tettük…
A védés után melyet az Iparművészeti Egyetem dísztermében a diplomakiállításunkkal együtt tartottak, egyszerre találkozhattunk a minket tanító összes tanárral, így meghívtam minden- kit egy búcsúbulira. Kicsit szomorúan gondoltunk az elválásra, arra, hogy hamarosan szét fog hullani a jól összekovácsolódott kis csapatunk, ahogy ez már csak lenni szokott. Akkor felajánlottam, hogy minden hónap első csütörtökjén szalon formájában nálam össze lehet gyűlni, politikai és egyéb világnézeti ellentétek kizárásával szigorúan szakmai együttlétekre, beszélgetésekre, előadásokra. Hogy mindezt megpecsételjük, a jelenlévő frissen végzett tipográfusokból és tanáraikból megalakult a TypoSzalon. Nyomban el is készítettünk egy akkor még nem hivatalos alapító
494 okiratot, melyen a következő alapítótagok szerepeltek:
Boltos Péter, Bornemisza Rozi, Bujáki László, Csöllei Balázs, †Házmán Ferenc, Horváth Janisz, Hreblay Hanna, Kapitány Ágnes, †Kelényi Ákos, Kemény Zoltán, Kerényi Kristóf, Képe Judit, Kiss István, Kiss László, Maczó Péter, Nádai Ferenc, Posztós János, Németh Szilvia, Simon Ilona, Sinka Anikó, Szabó Márton, Vincze István, †Dr. Voit Krisztina, Wellner Péter, †Zigány Edit.
Mi csupán egy baráti társaság szerettünk volna maradni, akik játszanak a betűkkel nem akarnak kötelező rendszabályokat alkotni, divatot diktálni, de négy év után a pályázati lehetőségek egyesületté alakulásra kényszerítettek minket, így lettünk TypoSzalon Magyar Tipográfusok Egyesülete. A szalont, mint művelődési formát újra élesztettük. Sok sok érdekes előadásra, bemutatkozásra került sor az évek folyamán. A színes, színvonalas többnyire vetített előadások után kötetlen szakmai beszélgetések, viták zajlottak, nagy világmegváltó tervek hangzottak el a lila-hagymás zsíros-kenyér és forralt bor mellett, többnyire a konyhában.
Előadásaikkal színesítették a szalon-esteket többek között:
Maczó Péter az akkori MOME tipográfus képzésének vezető tanára, a Vizuális Kommunikáció Tanszék tanszékvezető helyettese beszélt Tótfalusi Kis Miklós rehabilitálásáról,
Házmán Ferenc festőművész, művészettörténész, egy adjunktus a színek jelentőségéről,
Bujáki László grafikus, a litográfiáról,
Kiss István grafikus, tipográfus az egyetem témavezető tanára és Galánfi Ede a Papirus Rt. gazdasági igazgatója bemutatta a Vízjel című alkalmi periodikát.
Dr. Voit Krisztina könyvtörténész, tanszékvezető egyetemi docens és Mata János filmrendező, grafikus a Digit Art magazin művészeti vezetője hozott anyagot egy kissé elfelejtett műfajról az ex librisről, amelynek következményeként színvonalas kiállításra került sor az Odeon Kávézóban egymásnak tervezett ex librisekből.
Horváth Janisz grafikus, kalligráfus, előadásában a távol-keleti jelképekről hallhattunk.
Mata Jánostól filmrendező, animáció- és rajzfilmtervező, (a Kukori és Kotkoda megalkotója) az örmény jelképekről beszélt egy diavetítés keretében.
A DigitArt szerkesztősége mutatkozott be Darabont Gergely és Doma Tamás vezetésével.
Kemény Zoltán tipográfus a magyar kiadású National 495 Geographic művészeti vezetője a lap magyarországi megjelenésének érdekes sikertörténetét mesélte el és illusztrálta.
Janáky István Ybl-díjas építész, egyetemi docens a MOME tanára és DLA képzésének egyik vezetője, is megtisztelte Szalonunkat, és a szépségről filozofált.
Dr. Cserny József Kossuth-díjas designer, a görög és latin társaságokról szólt, Kiss László tipográfus a Tíz bambusz csarnoka című, az Országos Széchényi Könyvtárban a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseiből rendezett kiállítás arculattervezését ismertette.
Szél Ágnes építész, fotóművész, a MAOE választmányi tagja, bemutatta a Szép Könyv-díjat nyert Hamvas Béla: A bor géniusza című, saját fotóival illusztrált könyvét.
Virágvölgyi András történész beszélt a Corvinák digitalizálásáról.
Szalontay Ábel a MOME szakirányvezetője a fotók komponálását ecsetelte.
Káldos János az Országos Széchenyi Könyvtár kutató munkatársa az ősnyomtatványok digitalizálásáról tartott előadást.
Házmán Ferenc egyetemi docens „A gótika és a valóságshow” című eszmefuttatásának volt sikere.
Dr. Voit Krisztina szemléletében Jasik Ámos bemutatása történt.
Tahin Gyula fotóművész alkotásait láthattuk.
Pongrácz Farkas csomagolástervező számolt be Finnor- szágban töltött féléves ösztöndíjának tapasztalatairól.
Faludi Viktória főszerkesztő bemutatta a Magyar Grafika című folyóiratot.
a 100 éves Szabó Ervin Könyvtár centenáriumi ex libris kiállításának megrendezésére. Dr. Fodor Péter a könyvtár főigazgatója megbízta a TypoSzalont, hogy a ma élő költőknek, íróknak, valamint a Szabó Ervin Könyvtárnak tervezzünk ex libriseket. A Magyar Írószövetséggel és a Magyar Alkotómű- vészek Országos Egyesületnek irodalmi tagozatával a pályázati kiírást országosan is meghirdettük, így ezen az eseményen szintén nemcsak a TypoSzalon Egyesület tagjai szerepelhettek. A kiállítást dr. Voit Krisztina könyvtörténész, nyitotta meg.
A megnyitón kezet foghattak egymással és elbeszélgethettek az alkotók és az irodalmárok (Többek között Szakonyi Károly, Király Zoltán, Veress Miklós, Szkárosi Endre, Karátsony Gábor…), akik örömmel vették át a számukra készült ex libriseket
Juhász Márton csomagolástervező tipográfus levetítette a Nyugat Magyarországi Egyetem nívódíjas arculattervét,
Nagy Bence újságíró mikrotipográfiai kalandozásokra hívott bennünket.
Virágvölgyi András történész igen érdekes flash-ben készült Balassi cd-romját láthattuk.
Takács Mari illusztrátor könyvbemutatója is volt egyszer Szalon-program.
Kolonics Orsolya grafikus egy szlovéniai betűtervező- workshopon készült munkáit mutatta be.
Szendrei Iringó a Papyrus cég képviseletében engedett minket papírcsodák közelébe.
Kapala Györgyi mandalát is megismerhettük,
Posztós János tipográfus néhány hasznos Photoshop trükkel ismertette meg a Szalontagokat.
Kerényi János Munkácsy díjas grafikusművész munkásságába is betekinthettünk,
Vincze István tipográfus az Art Pro programot ismertette meg velünk,
Nádai Ferenc grafikus, tipográfus Napilapozás címmel tartott szórakoztató és tanulságos előadást, majd
Král Balázs és Kiss Flóra akik akkor Skóciában éltek meséltek és vetítettek az ottani tipográfiáról,
Vincze Izabella volt, aki Édes Anna és Erős Pista címen tartott előadást a két termék Univer cégnek tervezett csomagolás-arculatáról.
Blaskovitz Oszkár a Népfont betűtervezője, bemutatta az általa tervezett és feldolgozott, digitalizált betűcsaládokat,
Barka Ferenc adta körbe és beszélt az általa, finom ceruzarajzokkal, tollrajzokkal illusztrált könyvsorozatáról.
Maczó Péter vetített a Frankfurti Könyvvásár és a Nemzetközi Szép Könyv díjazott munkáiról.
Pestrovits József a Typográfia újság főszerkesztője látogatott hozzánk, aki egy általa írt könyvet, a Római kapitálist mutatta be,
Kolonics Orsolya volt ismét előadónk, aki Dániában éveket töltvén vetítés keretében számolt be az ott szerzett tipográfiai tapasztalatairól és a dán kulturális életről valamint Dánia múzeumairól.
A Map Merchant Hungária papírforgalmazó cég mutatott be papírcsodákat, melyeket munkáink során használhatunk,
Darvas László a Manu-Script Bt-től fogadott minket studiójában és dtp megoldásokat mutatott be, mellyel meggyorsíthatjuk a tördelési munkákat,
Gyárfás Gábor grafikusművész vetített alkotásait láthattuk kisebb Mikulás és évzáró ünnepség keretében
Tagjaink az Aranyrajzszög kiállításon két díjat hoztak el. Litvány János és Janiga Lívia megnyerték a Helvetica pályázat fődíját, Kiss István pedig az Aranyrajzszög életmű díját kapta,
Litványi János Janiga Líviával együtt bemutatta a Tipozoo Műhelyt,
Gerendy Jenő grafikusművész avatott be minket szakmai titkaiba, Székely Ágnes, ábécé gyűjteménye is kézről kézre járt… és még sorolhatnám, a résztvevőket, ám mivel adminisztrálásból sohasem voltam jeles, így bizonyára jó pár fontos előadó kimaradt a feljegyzésekből, mely pótlásra vár.
Pócs Ádám, Webdesign sorozatával zárultak az estek. A Facebook az információ áramoltatás fő eszközévé hatalmasodott, kivégezve más hozzánk hasonló kis társaságot is. Így a személyes találkozások inkább a kiállításmegnyitókra koncentrálódtak.
Tematikus kiállításainkkal kitártuk kapuinkat a nagyközönség felé is, hogy ne maradjunk teljesen belterjesek. Hihetetlenül nagy az érdeklődés az újra értelmezett művészeti ág, a tipográfia iránt.
A TypoSzalon vezetősége:
Alapító elnök: Bornemisza Rozi Ferenczy-díjas grafikus, tipográfus
Alelnökök: (kezdetekben) Bóna Tamás, Wágner Rita, jelen- leg: Litványi János grafikus, tipográfus
Vezetőségi tagok: emeritus prof. Maczó Péter DLA, Simon Ilona grafikus, tipográfus, Virágvölgyi András töténész, Nádai Ferenc garafikusművész, tipográfus, Sinka Anikó tipográfus
A védés után melyet az Iparművészeti Egyetem dísztermében a diplomakiállításunkkal együtt tartottak, egyszerre találkozhattunk a minket tanító összes tanárral, így meghívtam minden- kit egy búcsúbulira. Kicsit szomorúan gondoltunk az elválásra, arra, hogy hamarosan szét fog hullani a jól összekovácsolódott kis csapatunk, ahogy ez már csak lenni szokott. Akkor felajánlottam, hogy minden hónap első csütörtökjén szalon formájában nálam össze lehet gyűlni, politikai és egyéb világnézeti ellentétek kizárásával szigorúan szakmai együttlétekre, beszélgetésekre, előadásokra. Hogy mindezt megpecsételjük, a jelenlévő frissen végzett tipográfusokból és tanáraikból megalakult a TypoSzalon. Nyomban el is készítettünk egy akkor még nem hivatalos alapító
494 okiratot, melyen a következő alapítótagok szerepeltek:
Boltos Péter, Bornemisza Rozi, Bujáki László, Csöllei Balázs, †Házmán Ferenc, Horváth Janisz, Hreblay Hanna, Kapitány Ágnes, †Kelényi Ákos, Kemény Zoltán, Kerényi Kristóf, Képe Judit, Kiss István, Kiss László, Maczó Péter, Nádai Ferenc, Posztós János, Németh Szilvia, Simon Ilona, Sinka Anikó, Szabó Márton, Vincze István, †Dr. Voit Krisztina, Wellner Péter, †Zigány Edit.
Mi csupán egy baráti társaság szerettünk volna maradni, akik játszanak a betűkkel nem akarnak kötelező rendszabályokat alkotni, divatot diktálni, de négy év után a pályázati lehetőségek egyesületté alakulásra kényszerítettek minket, így lettünk TypoSzalon Magyar Tipográfusok Egyesülete. A szalont, mint művelődési formát újra élesztettük. Sok sok érdekes előadásra, bemutatkozásra került sor az évek folyamán. A színes, színvonalas többnyire vetített előadások után kötetlen szakmai beszélgetések, viták zajlottak, nagy világmegváltó tervek hangzottak el a lila-hagymás zsíros-kenyér és forralt bor mellett, többnyire a konyhában.
Előadásaikkal színesítették a szalon-esteket többek között:
Maczó Péter az akkori MOME tipográfus képzésének vezető tanára, a Vizuális Kommunikáció Tanszék tanszékvezető helyettese beszélt Tótfalusi Kis Miklós rehabilitálásáról,
Házmán Ferenc festőművész, művészettörténész, egy adjunktus a színek jelentőségéről,
Bujáki László grafikus, a litográfiáról,
Kiss István grafikus, tipográfus az egyetem témavezető tanára és Galánfi Ede a Papirus Rt. gazdasági igazgatója bemutatta a Vízjel című alkalmi periodikát.
Dr. Voit Krisztina könyvtörténész, tanszékvezető egyetemi docens és Mata János filmrendező, grafikus a Digit Art magazin művészeti vezetője hozott anyagot egy kissé elfelejtett műfajról az ex librisről, amelynek következményeként színvonalas kiállításra került sor az Odeon Kávézóban egymásnak tervezett ex librisekből.
Horváth Janisz grafikus, kalligráfus, előadásában a távol-keleti jelképekről hallhattunk.
Mata Jánostól filmrendező, animáció- és rajzfilmtervező, (a Kukori és Kotkoda megalkotója) az örmény jelképekről beszélt egy diavetítés keretében.
A DigitArt szerkesztősége mutatkozott be Darabont Gergely és Doma Tamás vezetésével.
Kemény Zoltán tipográfus a magyar kiadású National 495 Geographic művészeti vezetője a lap magyarországi megjelenésének érdekes sikertörténetét mesélte el és illusztrálta.
Janáky István Ybl-díjas építész, egyetemi docens a MOME tanára és DLA képzésének egyik vezetője, is megtisztelte Szalonunkat, és a szépségről filozofált.
Dr. Cserny József Kossuth-díjas designer, a görög és latin társaságokról szólt, Kiss László tipográfus a Tíz bambusz csarnoka című, az Országos Széchényi Könyvtárban a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseiből rendezett kiállítás arculattervezését ismertette.
Szél Ágnes építész, fotóművész, a MAOE választmányi tagja, bemutatta a Szép Könyv-díjat nyert Hamvas Béla: A bor géniusza című, saját fotóival illusztrált könyvét.
Virágvölgyi András történész beszélt a Corvinák digitalizálásáról.
Szalontay Ábel a MOME szakirányvezetője a fotók komponálását ecsetelte.
Káldos János az Országos Széchenyi Könyvtár kutató munkatársa az ősnyomtatványok digitalizálásáról tartott előadást.
Házmán Ferenc egyetemi docens „A gótika és a valóságshow” című eszmefuttatásának volt sikere.
Dr. Voit Krisztina szemléletében Jasik Ámos bemutatása történt.
Tahin Gyula fotóművész alkotásait láthattuk.
Pongrácz Farkas csomagolástervező számolt be Finnor- szágban töltött féléves ösztöndíjának tapasztalatairól.
Faludi Viktória főszerkesztő bemutatta a Magyar Grafika című folyóiratot.
a 100 éves Szabó Ervin Könyvtár centenáriumi ex libris kiállításának megrendezésére. Dr. Fodor Péter a könyvtár főigazgatója megbízta a TypoSzalont, hogy a ma élő költőknek, íróknak, valamint a Szabó Ervin Könyvtárnak tervezzünk ex libriseket. A Magyar Írószövetséggel és a Magyar Alkotómű- vészek Országos Egyesületnek irodalmi tagozatával a pályázati kiírást országosan is meghirdettük, így ezen az eseményen szintén nemcsak a TypoSzalon Egyesület tagjai szerepelhettek. A kiállítást dr. Voit Krisztina könyvtörténész, nyitotta meg.
A megnyitón kezet foghattak egymással és elbeszélgethettek az alkotók és az irodalmárok (Többek között Szakonyi Károly, Király Zoltán, Veress Miklós, Szkárosi Endre, Karátsony Gábor…), akik örömmel vették át a számukra készült ex libriseket
Juhász Márton csomagolástervező tipográfus levetítette a Nyugat Magyarországi Egyetem nívódíjas arculattervét,
Nagy Bence újságíró mikrotipográfiai kalandozásokra hívott bennünket.
Virágvölgyi András történész igen érdekes flash-ben készült Balassi cd-romját láthattuk.
Takács Mari illusztrátor könyvbemutatója is volt egyszer Szalon-program.
Kolonics Orsolya grafikus egy szlovéniai betűtervező- workshopon készült munkáit mutatta be.
Szendrei Iringó a Papyrus cég képviseletében engedett minket papírcsodák közelébe.
Kapala Györgyi mandalát is megismerhettük,
Posztós János tipográfus néhány hasznos Photoshop trükkel ismertette meg a Szalontagokat.
Kerényi János Munkácsy díjas grafikusművész munkásságába is betekinthettünk,
Vincze István tipográfus az Art Pro programot ismertette meg velünk,
Nádai Ferenc grafikus, tipográfus Napilapozás címmel tartott szórakoztató és tanulságos előadást, majd
Král Balázs és Kiss Flóra akik akkor Skóciában éltek meséltek és vetítettek az ottani tipográfiáról,
Vincze Izabella volt, aki Édes Anna és Erős Pista címen tartott előadást a két termék Univer cégnek tervezett csomagolás-arculatáról.
Blaskovitz Oszkár a Népfont betűtervezője, bemutatta az általa tervezett és feldolgozott, digitalizált betűcsaládokat,
Barka Ferenc adta körbe és beszélt az általa, finom ceruzarajzokkal, tollrajzokkal illusztrált könyvsorozatáról.
Maczó Péter vetített a Frankfurti Könyvvásár és a Nemzetközi Szép Könyv díjazott munkáiról.
Pestrovits József a Typográfia újság főszerkesztője látogatott hozzánk, aki egy általa írt könyvet, a Római kapitálist mutatta be,
Kolonics Orsolya volt ismét előadónk, aki Dániában éveket töltvén vetítés keretében számolt be az ott szerzett tipográfiai tapasztalatairól és a dán kulturális életről valamint Dánia múzeumairól.
A Map Merchant Hungária papírforgalmazó cég mutatott be papírcsodákat, melyeket munkáink során használhatunk,
Darvas László a Manu-Script Bt-től fogadott minket studiójában és dtp megoldásokat mutatott be, mellyel meggyorsíthatjuk a tördelési munkákat,
Gyárfás Gábor grafikusművész vetített alkotásait láthattuk kisebb Mikulás és évzáró ünnepség keretében
Tagjaink az Aranyrajzszög kiállításon két díjat hoztak el. Litvány János és Janiga Lívia megnyerték a Helvetica pályázat fődíját, Kiss István pedig az Aranyrajzszög életmű díját kapta,
Litványi János Janiga Líviával együtt bemutatta a Tipozoo Műhelyt,
Gerendy Jenő grafikusművész avatott be minket szakmai titkaiba, Székely Ágnes, ábécé gyűjteménye is kézről kézre járt… és még sorolhatnám, a résztvevőket, ám mivel adminisztrálásból sohasem voltam jeles, így bizonyára jó pár fontos előadó kimaradt a feljegyzésekből, mely pótlásra vár.
Pócs Ádám, Webdesign sorozatával zárultak az estek. A Facebook az információ áramoltatás fő eszközévé hatalmasodott, kivégezve más hozzánk hasonló kis társaságot is. Így a személyes találkozások inkább a kiállításmegnyitókra koncentrálódtak.
Tematikus kiállításainkkal kitártuk kapuinkat a nagyközönség felé is, hogy ne maradjunk teljesen belterjesek. Hihetetlenül nagy az érdeklődés az újra értelmezett művészeti ág, a tipográfia iránt.
A TypoSzalon vezetősége:
Alapító elnök: Bornemisza Rozi Ferenczy-díjas grafikus, tipográfus
Alelnökök: (kezdetekben) Bóna Tamás, Wágner Rita, jelen- leg: Litványi János grafikus, tipográfus
Vezetőségi tagok: emeritus prof. Maczó Péter DLA, Simon Ilona grafikus, tipográfus, Virágvölgyi András töténész, Nádai Ferenc garafikusművész, tipográfus, Sinka Anikó tipográfus